Középiskolás diákokon tanulmányt készítettek a távcsövek használatáról.
A kísérlet célja annak kiderítése, hogy a távcső használata mekkora hatással van a tanulók megértésére és tanulási motivációjára. Ebben a kísérletben a közös földi vagy földi teleszkópokat használtuk. A kísérlet során a Class Action Research (PTK) módszerét alkalmazták.
A kísérlet eredményeit kielégítőnek ítélték, mert sikerült növelni a tanulók megértését és tanulási motivációját. 1. Bevezetés A távcső szabad szemmel közelebb hozza a csillagászati objektumokat. A csillagászat fontos eszköze, amely összegyűjti a fényt és egyetlen pontra irányítja. Van, aki ezt görbe tükrökkel teszi, van, aki hajlított lencsékkel, és van, aki mindkettővel. A teleszkópok a távoli dolgokat nagyobbnak, fényesebbnek és közelebbinek teszik. Galilei volt az első ember, aki távcsövet használt csillagászathoz, de nem ő találta fel. Az első távcsövet 1608-ban Hollandiában találták fel. Egyes távcsövek, amelyeket nem főként csillagászati célokra használnak, távcső, fényképezőgép lencséje vagy távcső. Ha a teleszkópokat csak a szemével használja, okulárt kell használni. Ezek két vagy több kisebb lencsét használnak a kép nagyításához. Okulár nélkül a szem nem tudja fókuszálni a képet. Ha a távcsövet fényképezőgéppel vagy más speciális tudományos eszközzel használja, nincs szükség szemlencsékre. A legtöbb nagy csillagászati teleszkóp arra készült, hogy alaposan megvizsgálják a már ismert dolgokat. Néhányan olyan dolgok után kutatnak, mint például az ismeretlen aszteroidák. A szem helyett CCD (Charge-Coupled Devices) kamerával való használatra készült teleszkópot néha "asztrofotózásnak" nevezik. A Deep Sky objektumok nyomon követéséhez Go-to teleszkópra van szükség, és egy Alt-Azimuth Mountra kell helyezni, hogy a tengely a Polaris felé mutasson, ezt hívják poláris igazításnak. Minél nagyobb a rekesznyílás (tükör), annál több fényt gyűjt a teleszkóp. Világosabbá teszi a halvány tárgyakat.[1] A teleszkópokat normális emberek is használhatják, nem csak tudósok. Ezek amatőr teleszkópok, és általában kisebbek, és normális embernek sem kerül túl sokba. A legnépszerűbb amatőr távcsövek a Dobson-távcső, egyfajta newtoni távcső. A teleszkóp szót általában arra használják, hogy az emberi szem láthassa a fényt, de vannak távcsövek olyan hullámhosszakra is, amelyeket nem látunk. Az infravörös teleszkópok úgy néznek ki, mint a normál távcsövek, de hidegen kell őket tartani, mivel minden meleg tárgy infravörös fényt bocsát ki. A rádióteleszkópok olyanok, mint a rádióantennák, általában nagy tányér alakúak. A röntgen- és gamma-teleszkópokkal van egy probléma, mert a sugarak áthaladnak a legtöbb fémen és üvegen. A probléma megoldása érdekében a tükröket gyűrűcsomó alakúak egymás belsejében, így a sugarak ICRLP-2021 Journal of Physics: Conference Series 2309 (2022) 012047 IOP Publishing doi:10.1088/1742-6596/2309 /1/012047 2 kis szögben üti őket, és visszaverődik. Ezek a teleszkópok űrteleszkópok, mivel ebből a sugárzásból kevés jut el a Földre. Más űrteleszkópokat állítanak pályára, így a Föld légköre nem zavarja. A teleszkópokat többnyire égi objektumok, például csillagok, bolygók stb. megtekintésére használják.[2] 2. Irodalmi áttekintés A teleszkóp vagy távcső olyan eszköz, amellyel tárgyakat távolról lehet megfigyelni, ez az eszköz az elektromágneses sugárzás összegyűjtésére és a megfigyelt tárgy képének kialakítására szolgál (Telescope – Indonéz Wikipédia, Szabad Enciklopédia, nd). A távcső nagyon fontos eszköz a csillagászat tudományában, mert ezzel az eszközzel a nagyon távoli égboltkülönbségeket is képes kimutatni. A teleszkópnak legalább három fő funkciója van, nevezetesen: 1) A lehető legtöbb fény begyűjtése egy megfigyelt tárgyból. 2) Fény fókuszálása éles kép létrehozásához. 3) A kép nagyítása (Irvan & Hermawan, 2019). Ebben a kísérletben földi távcsövet vagy földi távcsövet használunk, ami meglehetősen könnyen beszerezhető. Ez a távcső három lencséből áll, ahol a konvex lencse az objektív lencse, a szemlencse és az invertáló lencse. Ezek a távcsövek virtuális képet készítenek, függőlegesen és kinagyítva (A távcsövek típusai (teleszkópok) és működésének magyarázata a legteljesebb képekkel felszerelve – Sciences, nd). A teleszkópok használata a média tanulására az iskolákban a fizikaórákon nagyon hasznos lesz, mert ezeknek a kellékeknek még nem ez a maximális kihasználása. Főleg néhány iskolában már megvan, de használata még mindig minimális. Tehát várhatóan ez a kísérlet arra ösztönzi a tanárokat és oktatótársakat, hogy maximalizálják a már rendelkezésre álló lehetőségeket.[3] Emellett a teleszkópok tanulási médiára való használata várhatóan javítani fogja a tanulók tanulásának megértését és motivációját, tekintettel arra, hogy még mindig gyakran vannak tévhitek az optikai anyagokkal kapcsolatban, különösen a mikroszkópok és távcsövek anyagok alfejezetében. Szerint (Munawaroh et al., 2016) a mikroszkóp és távcső anyaga alfejezetben előfordul, hogy a tanulók 17,95%-a tapasztal tévhiteket.[4] Ezért várható, hogy a kármentesítés hatékonyan leküzdje ezt a tévhitet. Hasonló kutatást végzett (Ardi Yohanes Benga Weking, 2017) is annak megállapítására, hogy a teleszkóp kellékek használata javíthatja a tanulók megértését, és növelheti a tanulók tanulási érdeklődését.[5] Ez a cikk a fizika tanulásának távcsövekkel történő alkalmazásával kapcsolatos kísérletek eredményeit tárgyalja a diákok számára. 3. Kutatási módszer Ezt a megvalósítást a Nurul Hidayah XI. osztályos felső tagozatos középiskola két különböző osztályában, a XI. Természettudományi 1. és a XI. Természettudományi 3. osztályban végezték a 2019/2020-as tanévben. Minden osztály 36 tanulóból áll. A kísérlet során a Class Action Research (PTK) módszerét alkalmazták. Két osztály van, egy kontroll osztály és egy kísérleti osztály, ahol minden osztály 36 tanulóból áll. Ellenőrző osztályaink a tanítási és tanulási folyamatot csak egy könyvvel és power pointokkal biztosítják, míg a kísérleti osztály távcsöveket használ tanulási médiumként. Az órán minden tanuló kezdeti tudásának megismerésére adunk előpróbát. Míg az utótesztet a lecke után kell elvégezni mind a kontroll osztályokban, mind a kísérletekben, ez az utóteszt az egyes osztályokban végzett különböző tevékenységek különböző tanulási eredményeinek megismerésére szolgál. ICRLP-2021 Journal of Physics: Conference Series 2309 (2022) 012047 IOP
hogy a teleszkóp kellékek használata javíthatja a hallgatók megértését, de ez a módszer semmivel sem jobb az előadási módszerekhez képest. A teleszkóp kellékek használata növelheti a tanulók tanulási érdeklődését. Aini kutatásának (2016) eredményei azt mutatják, hogy minél nagyobb a tanulók motivációja a stimulánsok elsajátítására, annál magasabb a tanulási teljesítmény. Éppen ellenkezőleg, minél alacsonyabb a motiváció az egyidejű tanulásra, annál alacsonyabb a tanulási teljesítmény. Emellett Stevani kutatási eredményei (2016) kimutatták, hogy a tanulási motiváció hatással van a tanulók tanulási eredményeire, minél alacsonyabb a tanuló tanulási motivációja, annál alacsonyabbak a tanulók tanulási eredményei.[6] Így az alacsony tanulási motiváció hatással lehet a tanulók teljesítményére és tanulási eredményeire, amelyek általában rosszak. Shalahudin (Nurhidayah, 2011) azt sugallja, hogy vannak olyan tényezők, amelyek befolyásolják a tanulási motivációt, többek között olyan külső tényezők, mint a természeti és társadalmi környezet, a szülői figyelem, az iskolai tanterv, a tanárok, a létesítmények és az infrastruktúra, az iskola által biztosított létesítmények és az iskola adminisztrációja. , míg a belső tényezők közé tartozik a tanulók fizikai és pszichés állapota. A tanulási motiváció külső tényezői közül az egyik a tanár, vagyis az, hogy egy tanár vagy tanár befolyással van a tanulási motiváció növelésére. Ezen kívül Lauma et al. (2014) feltárta, hogy a tanárok tanítási készségeivel a tanulók tanulási motivációja is kialakul.[8] Ezért a tanároknak a legjobb tanári szerepet kell betölteniük, hogy növeljék és javítsák diákjaik tanulási motivációját.