Mi az a szürkületi tényező?
Az alkonyatényező azt jelzi, hogy a távcső milyen mértékben ad jó képet alkonyatkor vagy más gyenge fényviszonyok között. Minél magasabb a szürkületi tényező, annál több részletet láthat majd. Egy olyan országban, mint Hollandia, ahol viszonylag hosszú az alkonyat vagy szürkület, gyakran jobb, ha magas szürkületi tényezővel rendelkező távcsövet választanak. Azonban a trópusokon például az alkonyat vagy szürkület nagyon rövid ideig tart, ezért a relatív fényességi index fontosabb.
Hogyan számolja ki a távcső szürkületi tényezőjét?
A szürkületi tényezőt saját maga is kiszámíthatja. Az általános szabály a következő: minél magasabb a szürkületi tényező, annál több részletet fog látni. A szürkületi tényezőt a nagyítási tényező x átmérő négyzetgyökével számíthatja ki. Tehát egy 8x42-es nagyítási tényezővel rendelkező távcső esetében a 8x42-es négyzetgyököt veszi; a 336=18 négyzetgyöke.3
Van egy másik szám is, amely a távcső fényerejét jelzi. Ezt relatív fényerőnek nevezzük. Ezt úgy számíthatja ki, hogy a kilépő pupilla átmérőjét (42 / 8=5,25 mm) négyzetre emeli (azaz megszorozza önmagával). Tehát a mi példánkban ez azt jelenti, hogy a relatív fényerő 5,25 x 5.25=27.6. Minél magasabb ez az érték, annál jobb.
Távcső nappal vagy éjszaka
Ha egy távcső szürkületi tényezője 15 alatt van, akkor ez a pár leginkább nappali használatra alkalmas. Az 50-nél nagyobb relatív fényerejű távcsövek éjszakai távcsőnek tekinthetők. De persze ezek a határok nincsenek kőbe vésve. A magas szürkületi tényező alacsony relatív fényerővel kombinálva (a 12x40-es távcső szürkületi tényezője 21,9, de a relatív fényerő 11,1) továbbra is nehezen kezelhető.