A céltávcső vagy optikai irányzék eredetét nehéz ellenőrizni. Állítólag legalábbis Európában a 16. században próbálkoztak a szemüveglencsék fenekére rögzíteni. Azt írják, hogy a 19. század előtt a lőfegyverek már rendelkeztek távcső típusú irányzékkal, amellyel gyenge fényviszonyok mellett is lehetett célozni. A hatótávolságok holografikus irányzékokra, belső piros-zöld pöttyös irányzékokra és lézeres irányzékokra oszthatók.